Ahol az elmélet (nem mindig) találkozik a valósággal

A pszichológus nagycsaládja

Játékötletek a Víz Világnapjára

2017. március 22. - pszichologusnagycsaladja


Március 22. a Víz Világnapja. Sok helyen lehet olvasni, hogy a következő évtizedek egyik legnagyobb problémája a tiszta víz hiánya lesz, ezért nagyon fontosnak tartom, hogy a felnövő generáció tudatában legyen a víz értékének. A Víz Világnapja egyébként személyes kedvencem is, mert két évvel ezelőtt ez volt az első „projektünk”, amivel egy héten keresztül foglalkoztunk a fiúkkal. Persze még picik voltak akkor, de nagyon élvezték, festettünk halacskát, fagyasztottunk, olvasztottunk, törtünk jeget, és felmentünk egy víztoronyba. Sokáig emlegették utána. Ezen a héten vízzel kapcsolatos játékok kerülnek a polcunkra, ezekből szeretnék megosztani veletek néhányat, reméltem ti is kipróbáltok majd párat közülük.

v_cimlap_1.jpg

 

Víz és szárazföld találkozása

Ezt a feladatot a filcből összerakható föld-víz formákkal már évekkel ezelőtt láttam a neten, azóta várom, hogy elég nagyok legyenek hozzá a fiúk. Most eljött a pillanat, nekik is nagyon tetszett, idén ez a feladat volt az abszolút kedvenc.

v_kartyak_kirakva_marci_1.jpg

A grafikus kártyákkal kezdtük (innen nyomtatható ingyenesen, a feliratokat átírtam magyarra), megnézegettük őket, megbeszéltük, hogy ahol a víz és a szárazföld találkozik, különböző formák jönnek létre (sziget, félsziget, öböl, stb). A három részes kártya a Montessori módszer egyik eleme, van egy sorozat kártya képpel és szöveggel, egy sorozat csak a képpel, és egy harmadik csak a szöveggel. Miután a kép+szöveg kártyákat átnéztük, a srácok összepárosították a csak-kép kártyákat a csak-szöveg kártyákkal. Azért szeretem ezt a módszert, mert az olvasni még nem tudó, de a betűket (vagy azok nagy részét) már ismerő gyerek szemét szoktathatjuk az olvasáshoz anélkül, hogy összeolvastatnák vele a hangokat, ami az olvasás-tanulás kezdetén még túlságosan megterhelő lehet. Az egyforma szavakat anélkül is megtalálja, hogy el kellene olvasnia magát a szót. Ádival úgy csináltuk, hogy ő megkereste a párokat, és amit megtalált, azt én kibetűztem neki, kértem, hogy kövesse a szemével. Ő már ismeri a betűket, egyszerűbb szavakat össze is olvas, de feladatban nem szoktam ezzel „streszelni”. A párosítás után elővettük a kék és barna filc-darabokat, és azokból raktuk ki a megismert formákat.

v_filc_adi.jpg

Végül pedig valódi tájakat ábrázoló fotókat szortíroztunk a föld-víz formák szerint.

v_kartyas.jpg

Miután a kártyákat elpakoltuk, a földgömböt vettük elő, és azon keresgéltünk szigeteket, félszigeteket, szorosokat, stb. Ezzel nagyon jól szórakoztak a gyerekek, főleg Ádit kötötte le, addig keresgélt, míg végül az összes nagyobb tengerszorost megtalálta.

v_foldgomb.jpg

Később is többször elővette a földgömböt nézegetni, azóta is napjában többször elkéri és leül vele, aminek nagyon-nagyon örülök. Később kimentünk sétálni, és két pocsolya között megállva bejelentette, hogy „Most olyan, mintha egy földnyelven állnék”. Imádtam, ilyenkor látom, hogy mennyire megéri, mennyire megmozgatja a gondolkodásukat egy-egy kis feladat. Meg is tetszett az ötlet, hogy pocsolyákat figyeljünk meg, és keressük a különböző formákat, öblöket, félszigeteket, de már fáradtak voltak, nem volt rá idő. A következő esőnél azért erre biztosan visszatérünk.     

 

Víz-szállító feladatok

A Montessori módszer egyik alapgyakorlata a folyadékok átjuttatása egyik edényből a másikba. Ha már úgyis a vízzel foglalkoztunk, ezek a feladatok sem maradhattak le a polcunkról.

v_polc.jpg

Folyadék öntés: két edényre van szükségünk, jó ha van fülük, és csőrük, és a méretük is igazodik a gyerekek kezéhez. A miénk a Kikából van, szeretem, hogy jó széles, stabil az alja, így nem borulékony, ami elég fontos szempont. Kell még egy kis tálca, és egy darabka szivacs. A feladat magáért beszél, a vizet (ételfestékkel színeztem szép kékre) az egyik edényből át kell tölteni a másikba, majd vissza az egyikbe. Végül a szivaccsal a mellécseppent vizet fel kell törölgetni, és a tálcát visszavinni a polcra. A feladat nagyon jól fejleszti a kézügyességet, a koncentrációt, az önállóságot, az egyensúlyérzéket. A Montessori módszer lényeges momentuma, hogy a tanár/szülő hogyan mutatja be a gyereknek a feladatot. Ezt megnézhetitek ezen a videón.

v_ontes.jpg

Szivacsozás: ez a feladat az öntéshez hasonlóan a Montessori módszer része. Itt a vizet szivaccsal felszívva és kinyomkodva kell átszállítani az egyik tálkából a másikba.

v_szivacs.jpg

 

Jeges feladatok

A jég óriási sláger nálunk. Bármi, ami jeges, tuti sikert arat. Az egyik kedvenc játékuk kis figurákat kiszabadítani a jég fogságából. Őszintén nem tudom, mi olyan nagyszerű ebben, de rendszeresen újra kérik, és mindig nagyon jól szórakoznak vele. Nem baj, mert egyszerű előkészíteni, és lefoglalja őket egy időre. Kis tálkába teszek pár bizgentyűt – kindertojás figurát, legó darabkát, műanyag betűt, nagyobb gyöngyöt, szebb követ (értsd: kincset) és ránegedek kis vizet, mehet a fagyóba. Ha megfagyott, ráteszek még egy réteg bizgenytűt, és még egy adag vizet, és visszateszem fagyni. Azért jó így két lépésben, mert így nem minden darabka ugyanazon a szinten lesz, hanem alul is, felül is lesznek kibányászható kincsek. Ha megfagyott, kiborítom egy nagyobb műanyag edénybe, másik edénybe teszek vizet, amit valamilyen eszközzel, Nurofenes szívókával, kiskanállal, stb a jégre zúdítanak. Szép lassan elkezdenek kiszabadulni a figurák, óriási a boldogság. Ahány gyerek van, annyi tálkát fagyasztok. Előnye, hogy ügyesíti a kezüket (szivattyúzás, kanalazás), és tapasztalatot gyűjtenek a fagyás-olvadással kapcsolatban. Lehet variálni, hogy meleg és hideg vizet is rakunk ki, megnézzük melyik mennyire olvasztja a jeget, vagy ételfestékkel színezzük a jeget/olvasztóvizet, és nézzük ahogy a színek keverednek. Mindenképpen nagyon jó buli :)

 v_olvasztas.jpg

A jég témára variáció, ha nem olvasztjuk, hanem vésővel-kalapáccsal feldaraboljuk. Két éve ezt játszottuk a srácokkal a Víz Világnapja alkalmából, nagyon szerették.  

v_jegtores.jpg

 

Halacska festés

Néha a legegyszerűbb elfoglaltságok a legjobbak :) Ehhez nem is fűznék hozzá sokat, magáért beszél. Kisebb gyerekeknek előrajzolhatjuk a halacskát, amíg kifesti, beszélgethetünk vele a hal érdekes „részeiről”, mint uszony, pikkely, vagy mesélhetünk arról, hogy a halacskának milyen fontos, hogy szép tiszta vízben élhessen, ezért vigyáznunk kell a környezetünkre, nem pazaroljuk a vizet, stb.

v_halfestes.jpg

 

Tavas pontgyűjtő

Egy időben jutalmazásképpen nagyon beváltak nálunk a különböző pontgyűjtő táblácskák. Ezek olyan táblák, ahol a gyerekek a helyes viselkedésért kis felragasztható jutalomkártyákat kapnak. A Víz Világnapja alkalmából két kis tavacskát készítettem, meg egy felhőt, benne gyurmaragasztóval rögzített vízcseppekkel (a vita elkerülése végett külön-külön vízcseppeik voltak, az egyik gyereké világoskék, a másiké sötét). A gyerekeknek valami ilyesmit mondtunk: „Ez itt a tavacskád. Minden alkalommal, amikor anya vagy apa úgy látja, hogy nagyon szépen viselkedtél, kedves voltál a tesóval, előreengedtél valakit az ajtóban, türelmesen megvártad, míg sorra kerülsz, stb, egy kis vízcsepp a felhőből belecseppen a tavacskádba. Amikor az egész tavad megtelt szép tiszta vízzel, kis lakók is költöznek majd bele.” Mindig, amikor a gyerek szépen viselkedett, egy vízcseppet átragaszthatott a felhőből a tavába. Amikor az összes vízcsepp elfogyott (a felhő kiürült, leszedtük, alatta fel volt ragasztva egy napocska), a további szép viselkedésért vízi állatok közül választhattak és szintén felragaszthatták a tavukba.

v_tavas.jpg

A mi gyerekeinknél ez a fajta jutalmazás 3-6 év között nagyon jól működött, iszonyú lelkesen igyekeztek szépen viselkedni. Több ilyet is készítettem más témákban, egy külön posztban írok majd erről részletesebben.   

Kiruccanás

A Víz Világnapja alkalmából a Fővárosi Vízművek minden évben nyílt napot rendez valamelyik létesítményében, ezeken igyekszünk részt venni. Most már elég nagyok a srácok, hogy elkezdjen tudatosodni bennük, hogy a víz nem magától kerül a csapba, hanem rengeteg ember és gép munkájának eredményeképpen. Arról is beszélgetünk velük, hogy szerencsések vagyunk, hogy olyan helyen élünk, ahol csak kinyitjuk a csapot és már hozzá is jutunk a tiszta vízhez. Ez sajnos a világon nem mindenhol van így. Ezért vigyázunk a vízre, megbecsüljük, nem pazaroljuk, és a feltétlen szükségesnél jobban nem szennyezzük be.

Két éve a budafoki víztoronyban jártunk a fiúkkal.

v_viztorony.jpg

Bár maga a víztorony azért nem volt az izgalom netovábbja nekik (akkor még), de emellett több látványosság is volt, a biztonsági őrök bunyó-bemutatót tartottak (igen, ezért persze totál odavoltak), voltak kiállítva markolók, műszeres vízműves furgonok, amikbe be lehetett szállni, gombokat nyomogatni, tekergetni, ezt is élvezték a srácok. Tavaly ha jól emlékszem, szennyvíztisztító telepet lehetett megnézni, de az korhatáros volt, úgyhogy oda sajnos nem tudtunk menni. Idén szombaton a kőbányai víztározót lehet majd megnézni (bővebb info a Vízművek honlapján). Remélem eljutunk, frissítem majd a posztot pár fotóval.

 

Ha tetszett, kövess minket a Facebookon is. További ötletekért nézz körül a Pinterest tábláimon. 

 

(A nyitókép vízcseppes háttérfotójának készítője és tulajdonosa Davide Restivo)

A bejegyzés trackback címe:

https://pszichologusnagycsaladja.blog.hu/api/trackback/id/tr9612360121

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása